Sapnuoti javai

SMS sapnininkas
Sužinok sapnų reikšmes telefonu:
Siųsk SMS numeriu
1656 sapnavau JAVAI
ir gauk sapno reikšmę!
sms kaina tik 1 LT / 0.29Eur
Sapnuoti pilną lauką javų reiškia būsimą santuoką. Matyti kertant javus reiškia sėkmę prekyboje.

Pakomentuok sapno reikšmę

Vardas (privaloma)

El.paštas (neprivaloma)

Sapno reikšmės "javai" komentarai

  1. Wanda 2015-12-03 08:48:26

    Ke1osz ide vagy oda, a csiga tf6ke9letes lett! ! ! nagyon kreatedv vagy! 2 csige1s f6tlet. -egy bare1tnőm keltte9szte1bf3l csine1lt egy f3rie1si kakf3scsige1t, a csiga kf6zepe9n sze9lesebb te9sztaszalagbf3l, ale1kanyaredtotta a teste9t, e9s kisfctf6tte, fotf3m is van rf3la... -ikee1ban van most egy fak kiszfarf3formake9szlet! benne egy csiga is! (meg szarvas, rf3ka, maci, sfcn)

  2. Mini 2015-11-30 00:10:09

    Ke9rde9sek e9s ve1laszok:1. A wikipe9dia kf6vetkezetesen sze1sze1nida birodalomrf3l besze9l, medg a szf6vegben szaszanida van. Mi az elte9re9s he1ttere? csak tipelpni tudok: valami e1tedre1si proble9ma lehet a he1tte9rben, feltehetőleg, aki e1-t edr, arra kedve1n utalni, hogy hosszfa mage1nhangzf3 lehet az eredetiben. Persze ez csak olyan eredeti alak esete9ben felte9telezhető, amely nem jelf6lte a mage1nhangzf3 hosszfase1ge1t, vagy egye1ltale1n a mage1nhangzf3t. Szf3val fogalmam sincs. Manapse1g a magyar szakirodalom egye9rtelműen a szaszanide1t haszne1lja, a sze1sze1nida a re9gebbi edre1smf3d. Az e1tedre1si proble9me1kra le1sd me9g nabukodonozor nabu-kudurri-usur vagy nofretete nefertiti stb. 2. Nem ege9szen vile1gos, hogy mi alapje1n kf6vetkeztetfcnk arra, hogy az ede9nyeket a kultuszok gyakorle1se1hoz haszne1lhatte1k. Mage1nszeme9ly is ele1shatta valahova a kincseit, e9s a bekarcole1sok (ezekből is jf3 lenne le1tni ne9he1nyat, tale1n egy elkf6vetkezendő posztban) sem igazolje1k ezt felte9tlenfcl: mage1nember is ve9shet be valle1si jelentet, figure1t -- re1ade1sul ha me9g meg sem fejtette9k őket, nem is tudhatjuk, mik ezek valf3je1ban. A ne9prajzi pe9lde1kra e1ltale1ban utaltam, hiszen igen rf6viden kellett f6sszefoglalnom a te9me1t. Konkre9t adatok itt olvashatf3k: csernyecov, v. N. : k voproszu o pronyiknovenyii vosztocsnovo szerebra v priobje. Trudi insztyituta etnografii ii. 1947. 113 134. Csernyecov hivatkozik egy 16. Sze1zadi forre1sra is, amely szerint egy fa e1ge1ra ke9t ezfcst ede9nyt akasztottak, a nap e9s a hold jelke9peike9nt. Valf3ban, a keleti ezfcstf6k kf6zf6tt lehetnek nem kultikus ce9lokat szolge1lt te1rgyak is. Erre vonatkozf3an fodor istve1n (pre9mkereskedelem. Műve9szet, hitvile1g. Kereskedelem e9s hate1sa őseink kore1ban. In: tradicione1lis kereskedelem e9s migre1cif3 az alff6ldf6n. Az arany je1nos mfazeum kf6zleme9nyei xi. Nagykőrf6s, 2008. 146. ) v. Ju. Lescsenkf3t ide9zi, aki szerint az ezfcst ede9nyek 25%-e1t haszne1lhatte1k kultikus ce9lokra. Szerinte azonban tf6bb mint 25%-e1t (szerintem is). (lescsenko, v. Ju. : iszpolzovanyije vosztocsnovo szerebra na urale. Sajnos azonban az egye9bke9nt is igen trehe1nyul szerkesztett cikkből kimaradt, hogy lescsenko hol publike1lta ezt a műve9t, de fodor istve1n biztos megmondja, ha re1ke9rdezel ne1la. )3. Kb. Milyen mennyise9gben tale1ltak ilyen ede9nyeket me1s finnugor terfcleten, hogy mari e9s mordvin terfcleten ezek hie1nya annyira feltűnő? semmilyen mennyise9gben. A permiekne9l van e9s az obi-ugorokne1l. Sőt a permiekne9l tale1ltak tf6bbse9ge is azon vide9kekről sze1rmazik, ahol valaha obi-ugorok e9ltek, tehe1t ők hozhatte1k magukkal a kr. U. 4. Sz. Kf6rnye9ke9n tf6rte9nt e1ttelepfcle9sfck sore1n ezen ede9nyek feltehetőleg kultikus ce9lfa haszne1late1t. Ez a szoke1s azte1n kf6rnyezetfckben valamennyire elterjedt. 4. Kb. Mikorra tehető ezen ede9nyek haszne1lata (tehe1t mikor e1shatte1k el őket)? lehet tudni, hogy mikor mentek ki a haszne1latbf3l, e9s mie9rt (pl. Az udmurtokne1l mai napig vannak helyek, ahol a szertarte1sok e9lnek)? ezeket az ede9nyeket nem biztos, hogy ele1ste1k, hiszen nem tfal me9lyen kerfcltek elő. Egyszerűen otthagyte1k őket, vagy felede9sbe merfcltek, ha meghalt a se1me1n, vagy a kf6zf6sse9gnek menekfclnie kellett. Pl. Az eurf3pai obi-ugorok a 18-19. Sze1zadban szive1rogtak vissza szibe9rie1ba, ekkor is maradhatott ne9he1ny ede9ny a szent ligetekben, amelyeket lassan elboredtott az avar.. Egye9bke9nt az ezfcst ede9nyek ire1nti ige9ny me9g a 18-19. Sze1zadban is kimutathatf3 az obi-ugorokne1l, tehe1t e9ppense9ggel lehet olyan keleti ezfcst, amit 100-200 e9ve me9g haszne1ltak (pritkova, n. F. Metallicseszkaja kultovaja poszuda u ugrov. Szbornyik muzeja antropologii i etnografii. X. 39 46. ). 5. Van-e arra vonatkozf3 sejte9s, hogy kb. Milyen gyakoriak lehettek az ilyen ede9nyek, mennyire voltak gyakoriak egy e1tlagos kf6zf6sse9gben? nem olvastam ilyet, meg kellene ke9rdezni egy se1me1nt, ő mit sejt. :)6. Hogy kerfclhettek (ake1r a baskedriai magyaroktf3l) muzsiba, szalehe1rdba ezek az eszkf6zf6k, e9s főleg mikor. Mikor kerfcltek a ff6ldbe? a pre9mkereskedelem fatvonalain kerfclhettek a finnugorokhoz ezek a te1rgyak. A tate1rje1re1s ff6lsze1molja az arab perzsa kultfarkf6r e9s a finnugorok kf6zti kereskedelmi kapcsolatokat. Ff6ldbe kerfcle9sfck nem meghate1rozhatf3, noha gyakran e9rme9kkel egyfctt kerfclnek elő, de a kultikus ce9lokat szolge1lf3 te1rgyak e9vtizedekig, e9vsze1zadokig haszne1latban lehettek. 7. Hogyan kf6thetőek ne9phez ezek a leletek? ha pl. A szaszanide1ktf3l vagy a szogdoktf3l eljuthatott ez a technika a magyarokhoz, akkor mie9rt ne saje1tedthatta volna el ugyanezeket be1rmelyik sztyeppei ne9p? me9g e9vsze1zadok kellenek ahhoz (ha mege9rjfck), hogy oroszorsze1g terfclete re9ge9szetileg annyira ismert legyen, mint a ke1rpe1t-medence. Jelenlegi ismereteink szerint a szogd fe9mművesse9gnek csak szf3rve1nyleletei vannak innen-onnan, ke9sői felvire1gze1sa a sze1mtalan lelet tanfase1ga szerint egye9rtelműen a ke1rpe1t-medence9hez e9s a honfoglalf3 magyarokhoz kf6thető szogd f6tvf6sf6k keze nyome1n vagy a tőlfck ellesett formakincset haszne1lf3 magyar f6tvf6sf6knek kf6szf6nhetően (avagy is-is). Dcdv! c9rdekes a cikk! ezzel kapcsolatban szeretne9m megke9rdezni, hogy a cikk edrf3ja mit e9rt "finnugor terfcletek" alatt? mindazon terfcleteket, ahol a re9ge9szeti leletek szerint finnugor őslakosse1g e9lt.. Ez az erdőf6vezet finnorsze1gtf3l nyugat-szibe9rie1ig (a baltikumban e9s a felső-volge1ne1l a finnugorok mellett balti ősne9pesse9ggel is sze1molhatunk).

  3. Kaio 2015-10-28 23:09:34

    Ke9rde9sek e9s ve1laszok:1. A wikipe9dia kf6vetkezetesen sze1sze1nida birodalomrf3l besze9l, medg a szf6vegben szaszanida van. Mi az elte9re9s he1ttere? csak tilnppei tudok: valami e1tedre1si proble9ma lehet a he1tte9rben, feltehetőleg, aki e1-t edr, arra kedve1n utalni, hogy hosszfa mage1nhangzf3 lehet az eredetiben. Persze ez csak olyan eredeti alak esete9ben felte9telezhető, amely nem jelf6lte a mage1nhangzf3 hosszfase1ge1t, vagy egye1ltale1n a mage1nhangzf3t. Szf3val fogalmam sincs. Manapse1g a magyar szakirodalom egye9rtelműen a szaszanide1t haszne1lja, a sze1sze1nida a re9gebbi edre1smf3d. Az e1tedre1si proble9me1kra le1sd me9g nabukodonozor nabu-kudurri-usur vagy nofretete nefertiti stb. 2. Nem ege9szen vile1gos, hogy mi alapje1n kf6vetkeztetfcnk arra, hogy az ede9nyeket a kultuszok gyakorle1se1hoz haszne1lhatte1k. Mage1nszeme9ly is ele1shatta valahova a kincseit, e9s a bekarcole1sok (ezekből is jf3 lenne le1tni ne9he1nyat, tale1n egy elkf6vetkezendő posztban) sem igazolje1k ezt felte9tlenfcl: mage1nember is ve9shet be valle1si jelentet, figure1t -- re1ade1sul ha me9g meg sem fejtette9k őket, nem is tudhatjuk, mik ezek valf3je1ban. A ne9prajzi pe9lde1kra e1ltale1ban utaltam, hiszen igen rf6viden kellett f6sszefoglalnom a te9me1t. Konkre9t adatok itt olvashatf3k: csernyecov, v. N. : k voproszu o pronyiknovenyii vosztocsnovo szerebra v priobje. Trudi insztyituta etnografii ii. 1947. 113 134. Csernyecov hivatkozik egy 16. Sze1zadi forre1sra is, amely szerint egy fa e1ge1ra ke9t ezfcst ede9nyt akasztottak, a nap e9s a hold jelke9peike9nt. Valf3ban, a keleti ezfcstf6k kf6zf6tt lehetnek nem kultikus ce9lokat szolge1lt te1rgyak is. Erre vonatkozf3an fodor istve1n (pre9mkereskedelem. Műve9szet, hitvile1g. Kereskedelem e9s hate1sa őseink kore1ban. In: tradicione1lis kereskedelem e9s migre1cif3 az alff6ldf6n. Az arany je1nos mfazeum kf6zleme9nyei xi. Nagykőrf6s, 2008. 146. ) v. Ju. Lescsenkf3t ide9zi, aki szerint az ezfcst ede9nyek 25%-e1t haszne1lhatte1k kultikus ce9lokra. Szerinte azonban tf6bb mint 25%-e1t (szerintem is). (lescsenko, v. Ju. : iszpolzovanyije vosztocsnovo szerebra na urale. Sajnos azonban az egye9bke9nt is igen trehe1nyul szerkesztett cikkből kimaradt, hogy lescsenko hol publike1lta ezt a műve9t, de fodor istve1n biztos megmondja, ha re1ke9rdezel ne1la. )3. Kb. Milyen mennyise9gben tale1ltak ilyen ede9nyeket me1s finnugor terfcleten, hogy mari e9s mordvin terfcleten ezek hie1nya annyira feltűnő? semmilyen mennyise9gben. A permiekne9l van e9s az obi-ugorokne1l. Sőt a permiekne9l tale1ltak tf6bbse9ge is azon vide9kekről sze1rmazik, ahol valaha obi-ugorok e9ltek, tehe1t ők hozhatte1k magukkal a kr. U. 4. Sz. Kf6rnye9ke9n tf6rte9nt e1ttelepfcle9sfck sore1n ezen ede9nyek feltehetőleg kultikus ce9lfa haszne1late1t. Ez a szoke1s azte1n kf6rnyezetfckben valamennyire elterjedt. 4. Kb. Mikorra tehető ezen ede9nyek haszne1lata (tehe1t mikor e1shatte1k el őket)? lehet tudni, hogy mikor mentek ki a haszne1latbf3l, e9s mie9rt (pl. Az udmurtokne1l mai napig vannak helyek, ahol a szertarte1sok e9lnek)? ezeket az ede9nyeket nem biztos, hogy ele1ste1k, hiszen nem tfal me9lyen kerfcltek elő. Egyszerűen otthagyte1k őket, vagy felede9sbe merfcltek, ha meghalt a se1me1n, vagy a kf6zf6sse9gnek menekfclnie kellett. Pl. Az eurf3pai obi-ugorok a 18-19. Sze1zadban szive1rogtak vissza szibe9rie1ba, ekkor is maradhatott ne9he1ny ede9ny a szent ligetekben, amelyeket lassan elboredtott az avar.. Egye9bke9nt az ezfcst ede9nyek ire1nti ige9ny me9g a 18-19. Sze1zadban is kimutathatf3 az obi-ugorokne1l, tehe1t e9ppense9ggel lehet olyan keleti ezfcst, amit 100-200 e9ve me9g haszne1ltak (pritkova, n. F. Metallicseszkaja kultovaja poszuda u ugrov. Szbornyik muzeja antropologii i etnografii. X. 39 46. ). 5. Van-e arra vonatkozf3 sejte9s, hogy kb. Milyen gyakoriak lehettek az ilyen ede9nyek, mennyire voltak gyakoriak egy e1tlagos kf6zf6sse9gben? nem olvastam ilyet, meg kellene ke9rdezni egy se1me1nt, ő mit sejt. :)6. Hogy kerfclhettek (ake1r a baskedriai magyaroktf3l) muzsiba, szalehe1rdba ezek az eszkf6zf6k, e9s főleg mikor. Mikor kerfcltek a ff6ldbe? a pre9mkereskedelem fatvonalain kerfclhettek a finnugorokhoz ezek a te1rgyak. A tate1rje1re1s ff6lsze1molja az arab perzsa kultfarkf6r e9s a finnugorok kf6zti kereskedelmi kapcsolatokat. Ff6ldbe kerfcle9sfck nem meghate1rozhatf3, noha gyakran e9rme9kkel egyfctt kerfclnek elő, de a kultikus ce9lokat szolge1lf3 te1rgyak e9vtizedekig, e9vsze1zadokig haszne1latban lehettek. 7. Hogyan kf6thetőek ne9phez ezek a leletek? ha pl. A szaszanide1ktf3l vagy a szogdoktf3l eljuthatott ez a technika a magyarokhoz, akkor mie9rt ne saje1tedthatta volna el ugyanezeket be1rmelyik sztyeppei ne9p? me9g e9vsze1zadok kellenek ahhoz (ha mege9rjfck), hogy oroszorsze1g terfclete re9ge9szetileg annyira ismert legyen, mint a ke1rpe1t-medence. Jelenlegi ismereteink szerint a szogd fe9mművesse9gnek csak szf3rve1nyleletei vannak innen-onnan, ke9sői felvire1gze1sa a sze1mtalan lelet tanfase1ga szerint egye9rtelműen a ke1rpe1t-medence9hez e9s a honfoglalf3 magyarokhoz kf6thető szogd f6tvf6sf6k keze nyome1n vagy a tőlfck ellesett formakincset haszne1lf3 magyar f6tvf6sf6knek kf6szf6nhetően (avagy is-is). Dcdv! c9rdekes a cikk! ezzel kapcsolatban szeretne9m megke9rdezni, hogy a cikk edrf3ja mit e9rt "finnugor terfcletek" alatt? mindazon terfcleteket, ahol a re9ge9szeti leletek szerint finnugor őslakosse1g e9lt.. Ez az erdőf6vezet finnorsze1gtf3l nyugat-szibe9rie1ig (a baltikumban e9s a felső-volge1ne1l a finnugorok mellett balti ősne9pesse9ggel is sze1molhatunk).

Transfer Money

Paskutiniai komentarai sapnininke

© Geras-sapnininkas.lt, sapnų reikšmės, ką reiškia sapnuoti, sapnininkas. Reklama | Receptai | Anekdotai | Sveikinimai | Interneto svetainių kūrimas | Valiutų kursai | Valiutos kursai